A macsk�k �nkifejez�se

A FIGYELEM
Ha egy macska sz�m�ra valami �rdekes dolog t�nik fel a l�that�ron, abban a poz�ci�ban, amiben �ppen van "megfagy": teljesen mozdulatlanul �ll, vagy �l, pupill�ja kit�gul, bajsz�t el�refel� �ll�tja �s kiss� rapsz�dikusan csapkodja fark�t jobbra-balra.
Ha vad�szik akkor f�l�t lecsapja �s lelapul, majd mozdulatlann� v�lik.

A J�T�K
A macsk�k m�dfelett j�t�kosak. Minden t�rgyat a k�t el�ls� mancsukkal csapkodnak. L�gnak a leveg�ben, vagy akrobatikus mutatv�nyokat mutatnak be, valamilyen magasabb t�rgy el�r�se �rdek�ben. A k�lyk�k egyik legm�k�sabb sz�rakoz�sa, amikor anyjuk fark�t pofozgatj�k. Ezt persze j� any�hoz m�lt�n a feln�tt macska csendes k�z�nnyel t�ri.
M�sik sz�rakoz�suk a bog�r�ld�z�s. Viccesen n�z ki, amikor t�volr�l csak annyit l�t az ember, hogy a macska l�tsz�lag minden ok n�lk�l jobbra-balra vet�dik �s lecsap az �ltal�unk nem l�that� zs�km�nyra.

A NYUGALOM �S BIZTONS�G�RZET JELEI
A macska nyugodts�g�r�l egy a fekv�s �s �l�s k�z�tti tipikus testhelyzet �rulkodik. L�b�t maga al� h�zza, h�ta g�mb�ly�, fark�t pedig maga k�r� tekeri. Els� l�bait rendezetten egym�s mell� teszi �s kiss� maga al� h�zza.
A teljes biztons�g�rzetet jelzi, ha macsk�nk oldal�ra fekve alszik �gy, hogy els� l�bait teljesen kiny�jtja el�re, m�g a h�ts�kat h�trafel�. �gy n�z ki, mintha ny�jt�zna.

ROSSZKEDV
A rosszkedv� cic�ra valamelyik f�lrees� sarokban tal�lhatunk r�. Ilyenkor a macska nem k�v�n kommunik�lni a k�lvil�ggal �s csak k�z�ny�sen �l, vagy fekszik, esetleg alszik.

AZ AGRESSZIVIT�S
Ennek t�bb fokozata is lehet. J� ha az elej�n �szrevessz�k, hogy macsk�nk nincs legjobb kedv�ben �s lehet, hogy simogat�sunkat inzultusk�nt �li meg. Ezt �gy adja tudtunkra, hogy misz k�ppel �cs�r�g, vagy fekszik �s szemh�j�t f�l�rb�cra eresztve jobbra-balra kacif�ntos �vben csapkodja fark�t. Sz�val, jobb ha ilyenkor b�k�n hagyjuk.
Veszedelmesebb� v�lik a helyzet, amikor m�r p�pozni kezdi h�t�t �s f�leit lecsapja. Ez gyakran kieg�sz�l f�j�ssal �s a karmok aktiviz�l�s�val. Sokszor m�g a sz�r�t is felborzolja, hogy ellenfele szem�ben hatalmasabbnak t�nj�n.

MACSK�K TAL�LKOZ�SA
A kuty�kt�l elt�r�en a macsk�k individualista l�nyek. Nem �lnek csapatokban �s ez�rt nincsenek hierarchi�val kapcsolatos harcok. A macska minden egyes fajt�rs�val szemben k�l�nb�z� m�don viselkedik, de �ltal�ban jellemz� a pozit�v hozz��ll�s. N�ha ig�nylik egym�s t�rsas�g�t, de f�ggetlens�g�ket mindig meg�rzik. Ha k�t macska tal�lkozik, akkor nem jellemz�, hogyan nagyon k�zel mer�szkednek egym�shoz, ink�bb tisztes t�volb�l vizslatj�k egym�st, a fent le�rt figyel� poz�ci�ban. Ha olyan macsk�kr�l van sz�, akik m�r megszokt�k egym�st, akkor m�r gyakran el�fordul egy kis d�rg�l�z�s �s �sszeszagol�s is.
Egy �rdekes momentum szokott f�lre�rt�st okozni, ha egy macska �s egy ismer�s kutya tal�lkozik. K�sz�n�skor ugyanis a macska egyenesen feltartja a fark�t �s a v�g�t egy kicsit lekony�tja. M�g a macsk�kn�l ez k�sz�n�s, a kuty�k eset�ben a feltartott farok ak�r az agresszivit�s jele is lehet.

BEH�DOL�S, VAGY INK�BB V�DEKEZ�S
El�bb eml�tett�k, hogy a macsk�k eset�ben nincs "f�n�k-beosztotti" viszony. Az egyenl�s�g elv�t vallj�k, vagyis nem jellemz� a beh�dol�s. Egy esetben borulhat fel az egyens�ly: ha az egyik megt�madja a m�sikat. A megt�madott macska v�dekezik. Ezt abb�l l�thajtuk, hogy f�l�t h�tracsapja, �s kicsire �sszeh�z�dik, esetleg figyelmeztet�leg f�jtat. Megeshet, hogy oldal�ra fekszik �s mind a n�gy mancs�n hegyezi a karm�t, hogy azzal t�madjon vissza.

UDVARL�S
A n�st�ny t�bb gazda szerint hihetetlen dolgokat m�vel a t�zel�s ideje alatt. Jellemz�, hogy mindenkinek felk�n�lja mag�t. Ezt �ltal�ban h�ts�j�nak mutogat�s�val, vagy fetreng�ssel teszi. A fi�k legf�bb feladata ilyenkor term�szetesen a sz�k�s. A szabadban tartott macsk�k egy-k�t h�t eltelt�vel kiss� zil�ltan tal�lnak haza. A p�rz�s id�szak�ban hallhatjuk a gyereks�r�shoz hasonl� "�ri�kat", amivel egym�st h�vogatj�k a p�rok.